-Jó reggelt Mia!-köszöntem neki.
-Jó regelt!-köszönt ő is.
Útközben beszélgettünk a suliról és az osztálytársakról. Odaértünk az iskola elé, Donnyék már ott voltak. Oda mentünk hozzájuk.
-Sziasztok!-köszöntünk. Ők is motyogtak valamit, de inkább csak valami videót néztek az egyikük telefonján, azt hiszem, hogy valami biciklis ugratásról szólt. Miával bementünk a suliba és az igazgatóhelyettes ma is ott állt az aulába és csekkolta a ruházatot. Minket szinte figyelmen kívül hagyva a mögöttünk érkező azt hiszem 11.-es lányokat szidta le. Fel is értünk az osztályba már Willék és Sandráék voltak ott.
-Sziasztok!!-köszöntünk nekik.
-Sziasztok.-hallatszott a válasz is. Én elfoglaltam a helyemet ami az ablak felől volt a második padban. Ez olyan furcsa, hogy ebben az iskolában egyes padok vannak, amikor általánosba jártam ott kettesek voltak. Persze ott 28-an voltunk egy osztályba. Mia odahúzta mellém a széket és beszélgettünk. Aztán Donnyék is megérkeztek. Az első óránk töri volt amit Tolnai tanárnő tartott. Ez ilyen kis ismerkedős óra volt, azért Simonék itt is tudták hozni a formájukat :D
Töri után lementünk az udvarra,majd találkoztunk egy-két felsőbb évessel,akik kedvesen fogadtak minket!
-Szia én Roza vagyok.-mutatkozott be a barna hajú nagyon szép szemű csinos lány!
-Szia ,engem Ashley-nek hívnak ,ő pedig Mia,Sandra és Ellie!-mutatkoztunk be.
Majd még 3 lány mutatkozott be,akik igazán kedvesek voltak.Ők - Rozali Gern ; Bianka Swift ; Henrietta Bajf ; Réka Kovács
Szóval őket ismertük meg és találkoztunk egy csomó mindenkivel.
Majd a következő óra ,ami Angol volt.Nagyon kedves a tanárunk ,a neve Nelly O'Neill .
A szekrényünkhöz mentünk,majd bepakoltuk a cuccainkat. Mia épp valamit ragasztott fel:
Ezt a képet!
-Tetszik? -kérdezte.
-Ööö,érdekes kép.-nyökögtem.
-Tudod kik vannak rajta?
-Azt hiszem Liam és Sophia.-mondtam.
-Igen,pontosan!
Majd megjött Sandi: -Fúj milyen kép ez ,minek raksz ilyet ki Mia.
-Hát nekem tetszik,neked nem? -szomorodott el Mia,én pedig meg simítottam a vállát.
-Bocs,de már látom kik vannak rajta.-mondta elszégyellve magát Sandra.
-Ellie hol van?-kérdeztem,mert már egy ideje nem láttam.
-Ő éppen egy lánnyal beszélget,ő az A osztályba jár.És cseppet sem szimpatikus.
Miután meg lett Ellie, együtt indultunk le a büfébe!Én egy sajtos perecet vettem és úgy tértem vissza az osztályba.
Angol következett .Megismertük, Simoni Lívia-nak hívjuk.
-Kedves diákok!Sziasztok!Na hát!! -csillant fel a roppant csinos tanárnőnek a szeme.Fiatalnak tűnik. :)
-Üdvözöljük!-köszöntünk kórusban.
-Nos engem Simoni Líviának hívnak és nyugodtan szólítsatok ahogy tetszik. Én leszek az elkövetkezendő években a tanárnőtök. Én is itt Budán lakok ,mint gondolom mindenki!
És mindent mesélt....elképesztő! :) Majd jöttek a többi órák.Tanárok bemutatkoztak és meséltek magukról!
És így ment ez egész héten. Töri tanár: Tolnai János ; Angol tanár: Simoni Lívia ; Matek és fizika: Benedek Rita ; Földrajz tanár: Navra Lajos ; Német tanár: Müller Péter; Rajz tanár: Bécsi Klára; Biológia: Móricz Mihály; Tesi: Márkus Andrea; Nyelvtan és irodalom: Vízvári Bálint; Kémia: Lengyel Emese; Informatika: Rózsa Éva; Technika: Kálmán Sándor
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
1. Töri Irodalom Biológia Tech. Nyelvtan
2.Angol Nyelvtan Matek Infó. Földrajz
3.Kémia Német Matek Tesi Tesi
4.Tesi Fizika Rajz Kémia Biológia
5.Német Ofő. Töri Angol Német
6. Földrajz Irodalom
A második hét már nem beszélgetésekből állt, hanem nagyon is a tanulásból. Hétfőn első órában bejelentették, hogy jövő hétfőn írunk ismétlésekből.
Mikor hazaértem sebesen meséltem anyuéknak majd ettem!Aztán rohantam fel a szobámba tanulni!Nagyon sok jegyzet volt az ágyamon!De igazából mindent tudtam,úgyhogy lényegében jól ment!
Majd megcsörrent a telefonom a One Direction-től a One Way Or Another szóllat meg csengőhangként!
Felvettem és Robi szólt bele.
-Szia As!Mizu?-szólalt meg a mély hangjával.
-Szia Robi!Jól vagyok.Épp tanulok vagyis most végeztem.Veled?
-Az jó én is megvagyok már a tanulással. Figyu lemegyünk a parkba + mutatnánk egy nagyon állati helyet!Szerintem ismered,tudod ahol van a strand és a déli részén az a kis ház,vagy megyünk egy nyugisabb helyre a tisztásra!?
-Ohh-hallgattam-oké én benne vagyok.Kik jönnek még?
-Ellie,Mia,Olly,Donny,Willi,Peter,Sandi,James...kb! -mondta a telefonba.-Na szóval 10 perc múlva ott vagyunk érted ha gondolod.Kocsival ki visz minket Donny és Mia szülei!! :) JAA ÉS OTT IS ALSZUNK,ÚGYHOGY PAKOLJ!
-Oké,készülök.Szia!
-Szia!-tette le a telefont.
Gyorsan lesiettem és megkérdeztem anyut és aput ,hogy elengednek.A válasz igen volt meg hogy vigyázzak!! :) <3 Beleegyeztek és elővettük az utazó táskát.Hát mit is mondjak pár perc alatt elrakni a ruhákat! :D
Majd felöltöztem egy szép lenge ruhába!Még az a szerencse ,hogy szeptemberben 30°C fok van ,azért vittem egy kardigánt is.De úgy döntöttem,hogy inkább felveszek egy sokkal jobbat!Még van 6 percem. :D
Oké,elképesztő volt!Szóval nagyon jól szórakoztunk. Miával elmentünk egyet sétálni,mikor láttuk ,hogy Donny és Olly is elhúzodtak.
Angol következett .Megismertük, Simoni Lívia-nak hívjuk.
-Kedves diákok!Sziasztok!Na hát!! -csillant fel a roppant csinos tanárnőnek a szeme.Fiatalnak tűnik. :)
-Üdvözöljük!-köszöntünk kórusban.
-Nos engem Simoni Líviának hívnak és nyugodtan szólítsatok ahogy tetszik. Én leszek az elkövetkezendő években a tanárnőtök. Én is itt Budán lakok ,mint gondolom mindenki!
És mindent mesélt....elképesztő! :) Majd jöttek a többi órák.Tanárok bemutatkoztak és meséltek magukról!
És így ment ez egész héten. Töri tanár: Tolnai János ; Angol tanár: Simoni Lívia ; Matek és fizika: Benedek Rita ; Földrajz tanár: Navra Lajos ; Német tanár: Müller Péter; Rajz tanár: Bécsi Klára; Biológia: Móricz Mihály; Tesi: Márkus Andrea; Nyelvtan és irodalom: Vízvári Bálint; Kémia: Lengyel Emese; Informatika: Rózsa Éva; Technika: Kálmán Sándor
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
1. Töri Irodalom Biológia Tech. Nyelvtan
2.Angol Nyelvtan Matek Infó. Földrajz
3.Kémia Német Matek Tesi Tesi
4.Tesi Fizika Rajz Kémia Biológia
5.Német Ofő. Töri Angol Német
6. Földrajz Irodalom
A második hét már nem beszélgetésekből állt, hanem nagyon is a tanulásból. Hétfőn első órában bejelentették, hogy jövő hétfőn írunk ismétlésekből.
Mikor hazaértem sebesen meséltem anyuéknak majd ettem!Aztán rohantam fel a szobámba tanulni!Nagyon sok jegyzet volt az ágyamon!De igazából mindent tudtam,úgyhogy lényegében jól ment!
Majd megcsörrent a telefonom a One Direction-től a One Way Or Another szóllat meg csengőhangként!
Felvettem és Robi szólt bele.
-Szia As!Mizu?-szólalt meg a mély hangjával.
-Szia Robi!Jól vagyok.Épp tanulok vagyis most végeztem.Veled?
-Az jó én is megvagyok már a tanulással. Figyu lemegyünk a parkba + mutatnánk egy nagyon állati helyet!Szerintem ismered,tudod ahol van a strand és a déli részén az a kis ház,vagy megyünk egy nyugisabb helyre a tisztásra!?
-Ohh-hallgattam-oké én benne vagyok.Kik jönnek még?
-Ellie,Mia,Olly,Donny,Willi,Peter,Sandi,James...kb! -mondta a telefonba.-Na szóval 10 perc múlva ott vagyunk érted ha gondolod.Kocsival ki visz minket Donny és Mia szülei!! :) JAA ÉS OTT IS ALSZUNK,ÚGYHOGY PAKOLJ!
-Oké,készülök.Szia!
-Szia!-tette le a telefont.
Gyorsan lesiettem és megkérdeztem anyut és aput ,hogy elengednek.A válasz igen volt meg hogy vigyázzak!! :) <3 Beleegyeztek és elővettük az utazó táskát.Hát mit is mondjak pár perc alatt elrakni a ruhákat! :D
Majd felöltöztem egy szép lenge ruhába!Még az a szerencse ,hogy szeptemberben 30°C fok van ,azért vittem egy kardigánt is.De úgy döntöttem,hogy inkább felveszek egy sokkal jobbat!Még van 6 percem. :D
Persze értem jöttek :)
Szóval elindultunk.
-Sziasztok!Óóó látom megvagyunk-lepődtem meg,közben nagyon örültem.
-Szia As!-köszöntek a többiek kórusban!-Tökre örülök ,hogy eljöttél. Mindenki örül! :) -mosolygott Robi!
-Na elindulunk?-kérdeztem meg.
-Ja persze.tök csinos vagy.-vigyorodott el Mia és Ellie közben Sandra is megérkezett.
-Köszi,Szia Sandra! :)
Majd mikor mindenkit felvettünk,elindultunk a partra.A szülők elköszöntek és mondták,hogy vigyázzunk!Közben a másik csapattal is találkoztunk,akit Donny szülei hoztak kocsival.
-Szia!-intettünk.
-Sziasztok,mizu van?-pacsiztak a fiúk,mi lányok pedig köszöntöttük őket :D :D :) :)
Na akkor indulás!Elindultunk a tengerpart felé.A víz egész jó volt!
A lejtőn felfelé majd felfelé (ilyen volt az út!).
Egész végig röhögtünk beszélgettünk!Donny és Olly jöttek felénk,mert mi kicsit lemaradtunk lányok!
-Hogy tetszik csajok?-kérdezte tőlünk Olly.
-Egész klassz.-mondta Mia,majd elkerekedett a szeme.-Ez csodálatos!
-Azta,ilyet még soha nem láttam.-ámuldozott Sandra.
-Ez elképesztő,csodálatos!-mondtam és egyszeren csak mosolyogtunk és elkezdődött a "buli" ugyanis A fiúk,bocsánat a maradék ember aki ez előtt nem volt velünk ők ott voltak és már nagyba sütöttek meg minden!
-MEGLEPETÉS!-nyomtak az arcunkra egy-egy puszit a fiúk!
-Te jó ég!-röhögtük el magunkat.-Ez elképesztő,ti komolyan itt vagytok? -röhögtünk fel,majd tovább beszélgettünk! :)
NAGYON JÓL ÉREZTÜK MAGUNKAT!!Ettünk grillezett zöldségeket meg husikat! :) NAGYON JÓK VOLTAK!
-Ízlett?-kérdezte eszméletlenül szép mosollyal Donny.
-Igen,köszi finom volt!Majd még eszek.-amúgy egy sziklán ültünk .Én mentem oda és néztem a tájat ott kisebb nyugi volt! :)
-Oké.Figyelj már holnap megmásznánk azt a kis hegyet.Gyere el,tudom ,hogy kissé tériszonyos vagy,de gyere el!-kért meg.
-Oké,te is figyelj!Te most körübelül a lehetetlenre kérsz meg!-nevettünk fel.
-Na gyere ,ha nem akarsz felmászni legalább gyere el!
-Ööö.Mindenképp mennék csak félek a magasságtól!-jelentettem ki egy csepp komolysággal.
-Ez nem sikerült!-mondta a szemembe nézve.
-Mi?A komolyság? :D -
Sokat beszélgettünk jó volt! :)
-Na skacok!Kezdődik a tánc!-Simon!
-Na megyünk?-kérdzte tőlem Donny,miközben én felálltam és bólogattam.
Oké,elképesztő volt!Szóval nagyon jól szórakoztunk. Miával elmentünk egyet sétálni,mikor láttuk ,hogy Donny és Olly is elhúzodtak.
-Nézd ott vannak ők is!-mondtam Miának
-Várj As!Hallgasd!-csitított le.
-Nem Mia nem illik hallgatózni...-mondtam ,de Mia csak csitítgatott,hogy maradjak már csöndben.
-Maradj!Gyere bújjunk el ide a bokorhoz!
Szóval a bokorhoz bújtunk és hallottuk,hogy rólam illetve Miáról beszélnek.
-As eléggé fél a magastól.-mondta Olly,de nem értettük.
-Mi? As?-kérdeztem,mint aki hülye,
-Szerintem te ,én pedig M.?-kérdezte magától.Na ez ezért elég hülyén hangzik,de rólunk beszéltek .Pontosabban arról,hogy holnap nem nagyon szeretnénk menni hegyet mászni vagyis: nekem tériszonyom van és lent maradok,akkor Mia se megy.Pontosabban egy ideig,magasságig a többiekkel tartunk de utána nem.
És ha mi nem megyünk tovább akkor ők se,gondolom.
De aha a fiúk nem mennek akkor a többiek se fognak tovább menni!
-Eléggé késő van szerintem menjünk vissza.-tanácsoltam Miának!
-Oké,menjünk.-Mikor elindultunk ,mögöttünk futottak,majd megfordultunk és láttuk h a fiúk.
De még nem láttak,mert befordultunk.
-Figyelj,bújjunk el és majd ijesszük meg őket!-javasolta Mia.
-oké benne vagyok.
Elbujtunk. Donny és Olly pedig nem vett észre minket!
Mikor egy hangot csináltunk :megmozgattuk a bokrot.
-Mi a.....?-mondott egy nagyon szépet Olly.
-Csak nem félsz?Mi ez?-röhögték el magukat.
Majd tovább sétáltak minket keresve.Mi mögéjük mentünk és megijesztettük.
-Wáááááááá!-Ordítottuk.
-Áááááá..ki vagy? --ordították a fiúk,majd amikor észrevettek.Elröhögték magukat.
-Ti komoly megijedtetek?-sírtunk már a röhögéstől Miával.
-Nem,de ti mit kerestek itt?Titeket láttunk azt hiszem,majd eltüntetek.
-Igen tényleg mi voltunk.-mondtuk egyszerre.
-Na ezt még vissza kapjátok! -csaptak fel a válasszal! :)
Másnap reggel össze pakoltuk a hegymászós cuccokat ( mintha olyan nagy lenne: víz,ruha,cipő...ennyi )
-Jó Reggelt Mindenkinek!-köszöntem mindenkinek.
-Szia Ashley!-köszöntek egyszerre.
-Indulhatunk?-kérdezte fontoskodva Péter.
-Persze Peti,indulhatunk.-vette fel a hátizsákját Sandi.
-Oké!Akkor indulás!!! :)
Mikor elindultunk előre mentem Ellivel és megnéztük fentebbről a tájat.
A hegyet úgy kell elképzelni,hogy füves sziklás gyönyörű hely ,csodaszép kilátással.
Olly és Simon léptek mellénk.
-Na tetszik?-kérdezte S.
-Aha,persze.Tökre klassz,hogy eljöttünk.És fantasztikus ez az egész hegymászás!-mondta Elli.
-És ha jól tudom neked As tériszonyod van? -kérdezte mosolyogva S.
-Igen és ez nem vicces.-mondtam komolyan.
Nem dehogy!-paskolta meg a vállam és egy biztató mosolyt szánt nekem.
Mikor megálltunk pihenni én és Simon előbb elindultunk és beszélgettünk.
-Nyugi!Nekem is volt már tériszonyom!-mondta bizalmasan.
-Ohh!Tényleg?-néztem rá csodálkozva.-És most már nincs?
-Nem,mert legyőztem.
-Hogyan?-ámuldoztam.Igazából nem tudom hogyan lehet legyőzni!
-Így.-jelentette ki.
-Mármint hegymászással?-röhögtem fel.
-Igen ,hegymászással.
-NA HÁT!
-Hé srácok,ne fussatok már annyira! -kiáltott utánunk Mia.
-Itt vagyunk és nem rohantunk.-közölte komótosan Simon.
-Oké!Na As jól vagy?-érdeklődött a t.iszonyom felől.
-Persze ,még minden oké!
-Hé gyerekek!Állj!-kiáltott Donny nekünk.
Mi megálltunk és vártunk,hogy a többiek is odaérjenek hozzánk.
-Na szóval. Csapatokat fogunk alkotni és úgy fogunk tovább menni.Benne vagytok? - mondta a szószóló Péter.Amúgy nagyon kedves fiú és klassz a program szervezésben.
-Oké ,szerintem ez jó ötlet. -mondta Donny és így mindenki bele egyezett.
-Na,akkor!-köszörülte meg a torkát,hogy figyeljünk rá.
-Oké-oké!-mondtam.
-Akkor,3,Donny - Simon - As és Mia lesz egy csapatban. -kezdte.Na ez jó!Örülök neki,de örültem volna ,hogyha mással is többet vagyok.
-1,Ellie - Sandra - Péter vagyis én - Robi és leszünk együtt! 2,Olly - James - Willi - Adam lesznek együtt!
-Megfelel vagy változtassunk?-pislogott nagyot ránk.
-oké lesz így-mondtuk.
-Szuper.-virult ki.-Akkor fél óránként induljunk.1,2,3, így fogunk indulni.Akkor felkapni a cuccost és indulás.-Indult el az ő csapata.
Mi tényleg nagyon örültünk és ahogyan elment a 2. csapat 4-en beszélgettünk,közben felröhögtünk egy-egy poénnál. Mikor megszólalt Simon ,hogy gyerünk emberek indulás van!Én megpaskoltam a vállát kedvesen,hogy nyugodtan lassítson,mert nem megelőzni kell a többieket,hanem nyugiban odaérni.A legfelső pontig.
-A nagyobb dombocskákat lépjük át!-helyeselt Mia.
-Oké.-mondtuk.
Pár perc múlva megszólaltam.
-Oké,nekem ez egy kicsit sok.-mondtam a vizemet elővéve és beleittam.
-Jól vagy?Megálljunk?-kérdezte Mia aggódva.
-Nyugi,azért jól vagyok.
-Megálljunk? -kérdezte Donny komolyabban.
-Oké!Ha látnátok magatokat kicsit megijednétek! -tartottam az üveg vizemet a kezemben és újra beleittam.Közben újra rájuk néztem és elröhögtem magam.
-Te csak ne nézz le. -mondta és mondta Simon.
-Hát tudod nem olyan könnyű!-vágtam egy halvány mosolyt.
-Indulhatunk.-mutattam az útra.
-Jó!
-És...-kezdte el Mia-na ne!Esik az eső?
-Jaj!Ne nyavajogj már csak egy kis eső.-mondta unottan Simon.
-Inkább te ne csináld .Igen Mia esik az eső! -mondta Donny Somin-nak majd egyetértően Miára nézett.Annyira cuki volt a mosolya.Nem mintha tetszene?Csak...na jó nem hazudok magamnak.Nagyon helyes ,aranyos meg minden. :D :D :D :)
-Hát azt hiszem én nekem kell egy kis pihi.-a többiek persze egyből megálltak,de én folytattam.-De!Ti menjetek tovább.
-Jajj ne szórakozz már itt maradunk.-Mondták egyszerre.
-Szeretném ha mennétek.Bár valaki itt maradhatna velem.
-Én megyek -mondta Mia.-De most nem baj,ha nem!-nézett rám szomorúan Mia.
-Nem dehogy!Menj csak!-öleltem át fél vállal.
-Akkor én maradok!-jelentettek ki Donny .
-Oké,az is jó lesz!Akkor indulhatunk.-kacsintott rám viccelve Simon.
-Menjél!-röhögtünk fel egyszerre.
Mi még pár percet ültünk.Aztán csöndben voltunk ,mikor én felsóhajtottam.
-Mi az? -nézett a szemembe D.
-Semmi.Tetszik ez a hely.-mondtam bámulva a tájat.
-Az biztos!Nekem is.
-Na mehetünk.-álltam fel.
-Oké,figyelj!Gyere mutatok valamit!
-Hová viszel?-kérdeztem.
-Gyere!Lehet ,hogy kicsit félni fogsz ,de ne aggódj!-mondta tökre nyugiban.
-Oké.-mosolyodtam el,majd követtem és lám!Egy sziklához vezetett!
-Ez egy szikla.-mondtam.
-Igen,és ide most kiléphetsz.
-Mi?-kérdeztem remegő hanggal.-Az nem,én nem.-nyökögtem.
-Nyugi vigyázok rád,hogy le ne ess.-mondta ,majd elmosolyodott.A szemében láttam az őszinteséget!
-Oké!-szakadtunk a röhögéstől.
-Na ez a beszéd,gyere.Fogd meg a kezem.-utasított,majd ráálltam a nagy sziklára.
-Friss levegő!
-Ez elképesztő!Nem is érzem,hogy téri....áá,ne ezt nem bírom.Túl magas!
-Pszt!Ne félj,innen nem eshetsz le!-röhögött majd elengedett.
-na hát ezt nem gondoltam volna.Én és a magasság?-kérdeztem magamtól.
Majd tovább mászkáltam a sziklákon.Hogy őszinte legyek el is felejtettem ,hogy tériszonyom van!A magasban csak lépkedtem a nagy sziklákon.Majd át ugrottam a dombot és újra a rendes terepen voltunk.
-Tetszett? -mosolygott majd egyszerűen elkezdtünk beszélgetni ; nevetni és hülyéskedtünk.
-Figyelj!Én nagyon köszönöm.Nem is hittem volna.Ez az egész gimi még csak most kezdődik és mennyi kalandunk volt így együtt az osztállyal!
-As ,tudom.-és belenéztem a szemébe.Gyönyörű pillanat volt a baj,az volt,vagyis nem volt baj sem.De odaértünk a célhoz!
-Na végre!Hol voltatok? -kérdezte tapsolva Ellie.
-Legyőztem a tériszonyom, ugyan is Donny "kirakott" a sziklára! --röhögtem fel,majd mindenki egytől-egyig szakadtunk.
-Akkor most 10 óra van,indulhatunk a következő pályára ,ahol egy Kalandpark vár ránk,vagy együnk egyet? -kérdezte Sandra.
-Én nem vagyok éhes,hiszen ettünk reggelit. -jelentette ki Mia.
-Akkor nem eszünk.-mondtuk egyszerre.
-Na indulhatunk!-indultunk el!
-Eléggé késő van szerintem menjünk vissza.-tanácsoltam Miának!
-Oké,menjünk.-Mikor elindultunk ,mögöttünk futottak,majd megfordultunk és láttuk h a fiúk.
De még nem láttak,mert befordultunk.
-Figyelj,bújjunk el és majd ijesszük meg őket!-javasolta Mia.
-oké benne vagyok.
Elbujtunk. Donny és Olly pedig nem vett észre minket!
Mikor egy hangot csináltunk :megmozgattuk a bokrot.
-Mi a.....?-mondott egy nagyon szépet Olly.
-Csak nem félsz?Mi ez?-röhögték el magukat.
Majd tovább sétáltak minket keresve.Mi mögéjük mentünk és megijesztettük.
-Wáááááááá!-Ordítottuk.
-Áááááá..ki vagy? --ordították a fiúk,majd amikor észrevettek.Elröhögték magukat.
-Ti komoly megijedtetek?-sírtunk már a röhögéstől Miával.
-Nem,de ti mit kerestek itt?Titeket láttunk azt hiszem,majd eltüntetek.
-Igen tényleg mi voltunk.-mondtuk egyszerre.
-Na ezt még vissza kapjátok! -csaptak fel a válasszal! :)
Másnap reggel össze pakoltuk a hegymászós cuccokat ( mintha olyan nagy lenne: víz,ruha,cipő...ennyi )
-Jó Reggelt Mindenkinek!-köszöntem mindenkinek.
-Szia Ashley!-köszöntek egyszerre.
-Indulhatunk?-kérdezte fontoskodva Péter.
-Persze Peti,indulhatunk.-vette fel a hátizsákját Sandi.
-Oké!Akkor indulás!!! :)
Mikor elindultunk előre mentem Ellivel és megnéztük fentebbről a tájat.
A hegyet úgy kell elképzelni,hogy füves sziklás gyönyörű hely ,csodaszép kilátással.
Olly és Simon léptek mellénk.
-Na tetszik?-kérdezte S.
-Aha,persze.Tökre klassz,hogy eljöttünk.És fantasztikus ez az egész hegymászás!-mondta Elli.
-És ha jól tudom neked As tériszonyod van? -kérdezte mosolyogva S.
-Igen és ez nem vicces.-mondtam komolyan.
Nem dehogy!-paskolta meg a vállam és egy biztató mosolyt szánt nekem.
Mikor megálltunk pihenni én és Simon előbb elindultunk és beszélgettünk.
-Nyugi!Nekem is volt már tériszonyom!-mondta bizalmasan.
-Ohh!Tényleg?-néztem rá csodálkozva.-És most már nincs?
-Nem,mert legyőztem.
-Hogyan?-ámuldoztam.Igazából nem tudom hogyan lehet legyőzni!
-Így.-jelentette ki.
-Mármint hegymászással?-röhögtem fel.
-Igen ,hegymászással.
-NA HÁT!
-Hé srácok,ne fussatok már annyira! -kiáltott utánunk Mia.
-Itt vagyunk és nem rohantunk.-közölte komótosan Simon.
-Oké!Na As jól vagy?-érdeklődött a t.iszonyom felől.
-Persze ,még minden oké!
-Hé gyerekek!Állj!-kiáltott Donny nekünk.
Mi megálltunk és vártunk,hogy a többiek is odaérjenek hozzánk.
-Na szóval. Csapatokat fogunk alkotni és úgy fogunk tovább menni.Benne vagytok? - mondta a szószóló Péter.Amúgy nagyon kedves fiú és klassz a program szervezésben.
-Oké ,szerintem ez jó ötlet. -mondta Donny és így mindenki bele egyezett.
-Na,akkor!-köszörülte meg a torkát,hogy figyeljünk rá.
-Oké-oké!-mondtam.
-Akkor,3,Donny - Simon - As és Mia lesz egy csapatban. -kezdte.Na ez jó!Örülök neki,de örültem volna ,hogyha mással is többet vagyok.
-1,Ellie - Sandra - Péter vagyis én - Robi és leszünk együtt! 2,Olly - James - Willi - Adam lesznek együtt!
-Megfelel vagy változtassunk?-pislogott nagyot ránk.
-oké lesz így-mondtuk.
-Szuper.-virult ki.-Akkor fél óránként induljunk.1,2,3, így fogunk indulni.Akkor felkapni a cuccost és indulás.-Indult el az ő csapata.
Mi tényleg nagyon örültünk és ahogyan elment a 2. csapat 4-en beszélgettünk,közben felröhögtünk egy-egy poénnál. Mikor megszólalt Simon ,hogy gyerünk emberek indulás van!Én megpaskoltam a vállát kedvesen,hogy nyugodtan lassítson,mert nem megelőzni kell a többieket,hanem nyugiban odaérni.A legfelső pontig.
-A nagyobb dombocskákat lépjük át!-helyeselt Mia.
-Oké.-mondtuk.
Pár perc múlva megszólaltam.
-Oké,nekem ez egy kicsit sok.-mondtam a vizemet elővéve és beleittam.
-Jól vagy?Megálljunk?-kérdezte Mia aggódva.
-Nyugi,azért jól vagyok.
-Megálljunk? -kérdezte Donny komolyabban.
-Oké!Ha látnátok magatokat kicsit megijednétek! -tartottam az üveg vizemet a kezemben és újra beleittam.Közben újra rájuk néztem és elröhögtem magam.
-Te csak ne nézz le. -mondta és mondta Simon.
-Hát tudod nem olyan könnyű!-vágtam egy halvány mosolyt.
-Indulhatunk.-mutattam az útra.
-Jó!
-És...-kezdte el Mia-na ne!Esik az eső?
-Jaj!Ne nyavajogj már csak egy kis eső.-mondta unottan Simon.
-Inkább te ne csináld .Igen Mia esik az eső! -mondta Donny Somin-nak majd egyetértően Miára nézett.Annyira cuki volt a mosolya.Nem mintha tetszene?Csak...na jó nem hazudok magamnak.Nagyon helyes ,aranyos meg minden. :D :D :D :)
-Hát azt hiszem én nekem kell egy kis pihi.-a többiek persze egyből megálltak,de én folytattam.-De!Ti menjetek tovább.
-Jajj ne szórakozz már itt maradunk.-Mondták egyszerre.
-Szeretném ha mennétek.Bár valaki itt maradhatna velem.
-Én megyek -mondta Mia.-De most nem baj,ha nem!-nézett rám szomorúan Mia.
-Nem dehogy!Menj csak!-öleltem át fél vállal.
-Akkor én maradok!-jelentettek ki Donny .
-Oké,az is jó lesz!Akkor indulhatunk.-kacsintott rám viccelve Simon.
-Menjél!-röhögtünk fel egyszerre.
Mi még pár percet ültünk.Aztán csöndben voltunk ,mikor én felsóhajtottam.
-Mi az? -nézett a szemembe D.
-Semmi.Tetszik ez a hely.-mondtam bámulva a tájat.
-Az biztos!Nekem is.
-Na mehetünk.-álltam fel.
-Oké,figyelj!Gyere mutatok valamit!
-Hová viszel?-kérdeztem.
-Gyere!Lehet ,hogy kicsit félni fogsz ,de ne aggódj!-mondta tökre nyugiban.
-Oké.-mosolyodtam el,majd követtem és lám!Egy sziklához vezetett!
-Ez egy szikla.-mondtam.
-Igen,és ide most kiléphetsz.
-Mi?-kérdeztem remegő hanggal.-Az nem,én nem.-nyökögtem.
-Nyugi vigyázok rád,hogy le ne ess.-mondta ,majd elmosolyodott.A szemében láttam az őszinteséget!
-Oké!-szakadtunk a röhögéstől.
-Na ez a beszéd,gyere.Fogd meg a kezem.-utasított,majd ráálltam a nagy sziklára.
-Friss levegő!
-Ez elképesztő!Nem is érzem,hogy téri....áá,ne ezt nem bírom.Túl magas!
-Pszt!Ne félj,innen nem eshetsz le!-röhögött majd elengedett.
-na hát ezt nem gondoltam volna.Én és a magasság?-kérdeztem magamtól.
Majd tovább mászkáltam a sziklákon.Hogy őszinte legyek el is felejtettem ,hogy tériszonyom van!A magasban csak lépkedtem a nagy sziklákon.Majd át ugrottam a dombot és újra a rendes terepen voltunk.
-Tetszett? -mosolygott majd egyszerűen elkezdtünk beszélgetni ; nevetni és hülyéskedtünk.
-Figyelj!Én nagyon köszönöm.Nem is hittem volna.Ez az egész gimi még csak most kezdődik és mennyi kalandunk volt így együtt az osztállyal!
-As ,tudom.-és belenéztem a szemébe.Gyönyörű pillanat volt a baj,az volt,vagyis nem volt baj sem.De odaértünk a célhoz!
-Na végre!Hol voltatok? -kérdezte tapsolva Ellie.
-Legyőztem a tériszonyom, ugyan is Donny "kirakott" a sziklára! --röhögtem fel,majd mindenki egytől-egyig szakadtunk.
-Akkor most 10 óra van,indulhatunk a következő pályára ,ahol egy Kalandpark vár ránk,vagy együnk egyet? -kérdezte Sandra.
-Én nem vagyok éhes,hiszen ettünk reggelit. -jelentette ki Mia.
-Akkor nem eszünk.-mondtuk egyszerre.
-Na indulhatunk!-indultunk el!
Itt volt a bejárat!
Itt pedig már elkezdtük a "mászást"! :)
Mikor megkaptuk a biztonsági kötelet elindulhattunk.
- Ellie
- Olly
- Jame
- Ashley (én)
- Peter
- Mia
- Willi
- Adam
- Simon
- Sandra
- Donny
- Robi
Szóval mikor felléptem az első falécre kicsit megszédültem,de gyorsan vissza zökkentem és tovább léptem.
1 méter majd 2 és 3.Mikor elértünk a 3. méterhez furcsán lefele néztem.Szuper kilátás volt.Láttuk a hegyeket és a közelben lévő kis patakot.Csodaszép volt.Tura ruhába (sportos ;)
Szóval eléggé megijedtem mikor az előttem lévő Jame hirtelen megállt.
-Hé Jame,kicsit óvatosabban. -mondtam neki kedvesen,mert láttam,hogy valamit/kit figyel a túlsó fán.Én is odanéztem és egy kis mókus ücsörgött ott még egy társával.Épp diót és mogyorót rágcsáltak.
-Azta!De édesek!Nézzétek! -csillant fel Sandra szeme,természetesen a többiek is odanéztek,sőt ,még a vezetők is.
Az egyik vezető aki elöl kísért minket ,szólalt meg.
-Igen,tudjátok ők a mi kis mókusaink.Sokszor láthatjuk itt őket.Ez itt az élőviláguk és nagyon élvezik az eseménydús életüket.A legaranyosabbak.
-És a madarak is csodaszépek!És ez a jó idő!-mondta a hátul lévő nő.A nevét is megtudtuk mindkettőjüknek.A hátul lévő kísérőnknek a neve : Eszti volt a az elöl lévő vezetőnek pedig: Boti.
Nagyon kedvesek mindketten és ha jól tudom sokat foglalkoznak az itteni természettel. Nagyon szeretik ők is,ahogy az állatokat megfigyelhetik a magasból! :) <3 :*
-Nézzétek rám szállt egy pillangó! -vigyorodott el Mia.
-Óóó!Ez egy nagyon gyönyörű lepke.A neve Farkos Boglárka.Elterjedése: Európától-Afrikáig;Ázsiában;Ausztráliában és a csendes-óceáni szigeteken él.-mondta Eszti.
-Nagyon jártas vagy úgy látom.-mondtam majd leszállt Mia kezéről az enyémre.-Na hát ide jött hozzám!Szia!De szép vagy!-csodálkoztam.
Mikor kibámultuk magunkat tovább indultunk az akadályokon.Nekem a csúcspont,amikor nehezen ,de mégis tovább indultam,az az 5 méter+fél méter volt.Egyrészt nagyokat is kellett lépkedni.
-Na!Hát én nem nagyon mennék tovább.-jelentettem ki,majd mindenki felém fordult+a vezetők is és azt mondták.
-Ne csináld Ashley!-szólt kedvesen Boti.-Neked pont ,hogy most kell jönni.Ez lesz a csúcspont ,amikor ráülsz erre és átcsúszol.-mutogatott.
-Nem bánom...-ujjongtak fel a többiek.-de nem szeretnék rosszul lenni.
-Nyugi ettől nem leszel.Utána még egyszer mehetsz majd és nagyon élvezni fogod.A friss levegőt!-simította meg Eszti a vállam majd belecsapott a kezembe!Azt hiszem nagyon jól kijövünk egymással és Botival is.
Egy csomót mentünk még utána és nagyszerű volt,de lassan 3 óra múlt ,úgyhogy indulnunk kellett sajnos.De még vissza jövünk .és telefonszámot is cseréltünk B. és E. -val / vel.
Vissza felé gyorsan haza siettünk,mert egyrészt elkezdett zuhogni az eső,úgyhogy futhattunk egy 10 percet.De nem volt nagyon vészes.
Aztán bent hülyültünk.Imádom az osztályomat!Vasárnap pedig haza indultunk!Még rengeteget mesélek majd ,addig is:Szép napot! /estét! :) <3 :*
És készen vagyunk egy új részre.Nagyon hosszúra sikerült,hogy élvezzétek a kalandokat.Remélem tetszeni fog!Sok puszi :* Olvassátok a kövit. is! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése